Delfinek

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve.

A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk (delfinfélék, narválfélék és disznódelfinek), az édesvízi folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, törpeámbráscet-félék és csőröscetfélék.
A delfinek kicsinyét olykor borjúnak nevezik.

Életmódja
Csoportokban él, ezek 40 egyeddel rendelkeznek, és iskoláknak nevezik őket. A tagok jól ismerik egymást és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.

Szaporodása
A delfin évente egyszer szül, 10-12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3-4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A bébi hátrafelé születik. Először a farka bújik elő, de hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szopás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe.

Leírásuk

Fogazat
Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen delfinféle, melynek egy külső agyara van.

Légzés
A delfineknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

Visszhang-képzés

A delfinek érzékelése
A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, a sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.

Kommunikáció
A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: víz alatti füttyjeleikben mindegyikük egy-egy egyéni, jellegzetes sorozatot használ, és egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.[1]

Fajaik
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

Delfinfélék családja (Delphinidae)

Kardszárnyú delfinek

Kardszárnyú delfin
Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.Előfordulás: Minden óceánban. [2]Méretek: 5.5-10 m, 2,5-9 t
Fehérajkú kardszárnyú delfin (Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra)Előfordulás: Mérsékelt vizek.Méretek: 2,1-2,7 m, kb. 160 kg
Kis kardszárnyú delfin (Pseudorca crassidens)Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.Méretek: 4,3-6 m, 1,1-2,2 t
Törpe kardszárnyú delfin (Feresa attenuata, F. intermedius)Előfordulás: Egyenlítő környékén.Méretek: 2,1-2,6 m, 110-170 kg

Gömbölyűfejű delfinek
Rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa)Előfordulás: Mérsékelt égöv alatt.Méretek: 3,6-6,5 m, 1-4 t
Hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)Előfordulás: Déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.Méretek: 3,8-6 m, 1,8-3,5 t

Közönséges delfinek

Közönséges delfin
Közönséges delfin (Delphinus delphis)A legrégebben ismert delfinfajta.Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.Méretek: 1,7-2,4 m, 70-110 kg
Közönséges hosszúorrú delfin (Delphinus capensis)

Simahátú delfinek
Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis)Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30° és 50° között.Méretek: 2-3 m, 60-100 kg
Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)Előfordulás: Déli félteke vizei.Méretek: 1,8-3 m, 60-100 kg
Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis)Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg

Púpos delfinek
Keleti delfin vagy indiai púpos delfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.Méretek: 2-2,8 m, 150-200-kg
Nyugat-afrikai púpos delfin (Sousa teuszii)Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.Méretek: 2-2,5 m, 100-150 kg

Hosszúcsőrű delfinek
Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)Előfordulás: Mérsékelt vizek.Méretek: 1,8-2,5 m, 90-150 kg
Háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.Méretek: 1,7-2 m, 50-90 kg
Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)Előfordulás: Mérsékelt vizek.Méretek: 1,3-2,1 m, 45-75 kg
Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)Előfordulás: Mérsékelt vizek.Méretek: 1,7-2,4 m, 90-115 kg
Atlanti delfin vagy foltos delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24° és 48° között.Méretek: 1,7-2,3 m, 100-140 kg
Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)Előfordulás: Mérsékelt vizek.Méretek: 2,1-2,6 m, 100-150 kg

Palackorrú delfin

Palackorrú delfinek
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)A legismertebb delfinfajta.Előfordulás: Mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.Méretek: 1,9-4 m, 150-650 kg
Indiai-óceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)Előfordulás: Indiai-óceán vizei.Méretek: 1,9-3,9 m, 150-660 kgÉlettartam: 30-50 év

Fekete-fehér delfinek
Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve Indiai-Óceán.Méretek: 1,3-1,7 m, 35-60 kg
Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)Előfordulás: Dél-Amerika dél-nyugati partjai, 5° és 33° között.Méretek: 1,2-1,7 m, 35-65 kg
Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)Előfordulás: Afrika dél-nyugati partjainál.Méretek: kb. 1,6 m, 40-75 kg
Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.Méretek: 1,2-1,5 m, 35-60 kg
Risso-delfin (Grampus griseus)Előfordulás: Mérsékelt vizekben.Méretek: 2,6-3,8 m, 300-500 kg
Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40° és 60° között.Méretek: 2-2,6 m, 160-210 kg
Arábiai delfin (Delphinus tropicalis)

Rövidcsőrű delfinek
Fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.Méretek: 1,9-2,5 m, 160-280 kg
Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada észak-keleti partjainál.Méretek: 2,5-2,8 m, 180-275 kg
Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.Méretek: 2-2,2 m, kb. 110 kg
Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)Előfordulás: Déli félteke 45° és 65° között.Méretek: 1,6-1,8 m, 90-120 kg
Csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.Méretek: 1,7-2,4 m, 85-150 kg
Fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.Méretek: 1,6-2,1 m, 50-90 kg
Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.Méretek: 2,1-2,6 m, 90-150 kg
Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.Méretek: 2,1-2,6 m, 90-150 kg

Beluga

Narválfélék családja (Monodontidae)
Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)Az egyetlen ismert tengeri emlős, mely agyart visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.Előfordulás: Északi-sark környékén. [3]Méretek: 3,5-5 m, 0,8-1,6 t
Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)Előfordulás: Sarkok körüli mérsékelt vizekben. [4]Méretek: 3,5-5 m, 0,4-1,5 t

Disznódelfinek családja (Phocoenidae)

Barna delfin
Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)Előfordulás: Északi félteke hidegebb vizei.Méretek: 1,5-1,7 m, 40-60 kg
Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.Méretek: 1,2-1,9 m, 30-45 kg
Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.Méretek: 1,3-2,2 m, 60-85 kg
Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)Előfordulás: Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.Méretek: 1,2-1,5 m, 30-55 kg
Burmeister-féle disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.Méretek: 1,4-2 m, 40-70 kg
Dall-féle disznódelfin (Phocoenoides dalli)Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szorosMéretek: 1,7-2,2 m, 135-220 kg

Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)

Iniidae család

Amazonasi folyamidelfin (rajz, Brehms: Az állatok világa, 1883)

Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
Amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)Előfordulás: Dél-Amerika, Amazonas és Orinoco folyók.Méretek: 2,5-3 m, 85-160 kg
Bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)

Lipotidae család
Kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)Előfordulás: Kína, Jangce folyó.Méretek: 1,2-2,5 m, 100-160 kg

Platanistidae család
Gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)Előfordulás: India és Banglades; a Gangesz, Brahmaputra és Karnaphali folyó.Méretek: 1,5-2,5 m, 70-90 kg
Indusi folyamidelfin (Platanista minor)Előfordulás: India, Indus folyó.Méretek: 1,5-2,5 m, 70-90 kg

Pontoporiidae család
Parti delfin (Pontoporia blainvillei, Stenodelphis blainvillei, Delphinus blainvilleii, Pontoporia tenuirostris)Az egyetlen folyamidelfin, amely tengerben él.Előfordulás: Dél-Amerika keleti partjai (19° és 42° között), illetve a La Plata folyó torkolata.Méretek: 1,3-1,7 m, 30-50 kg

Ajánlott irodalom
Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)

Szépirodalom
Robert Merle: Állati elmék (Bp., 1969-2002 több kiadás)
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete (Bp., 1980)
Arthur C. Clarke: Mélység (Bp., 1994)

Film
Le Grand Bleu (1988) – A Nagy Kékség
Atlantis (1991)

Jegyzetek
^ National Geographic Magyarország cikke a „nevek” használatáról
^ Lásd: [1]
^ Lásd: [2]
^ Lásd: [3]

Lásd még
Királyi halak

Külső hivatkozások
Delfinlapok
Delfináriumok
Delfinterápia
The Dolphin Dream Society