USA

Az Amerikai Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), röviden csak Egyesült Államok, egy független ország Észak-Amerikában, északról Kanada, keletről az Atlanti-óceán, délről Mexikó és nyugatról a Csendes-óceán határolja. Az Egyesült Államok szövetségi alkotmányos köztársaság, melynek fővárosa Washington, D.C.. Több mint 9,6 millió km²-es területével és 300 milliós lakosságával az USA a világ harmadik legnagyobb állama terület és lakosság alapján egyaránt.
Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma.

Domborzat

Domborzati térkép
Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:
Appalache-hegység
ÉK-DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.
Belső- vagy Központi-síkság
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.
Öt-Tó-vidéke vagy Nagy-tavak vidéke
Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:
Felső-tó
Huron-tó
Michigan-tó
Erie-tó
Ontario-tó
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője. A jégkorszak következményeként morénavonulatok (gleccserek által kivájt anyagok lerakódása a jég elolvadásával) alakultak ki itt (pl.: Oak Ridge – Tennessee államban).
Mississippi-medence
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.
Préri-tábla
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

Grand Canyon, az ország egyik legismertebb természeti látványossága
Partmenti síkságok
Délnyugaton a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.
Kordillerák
A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.
Sziklás-hegység

Mount Hood, Oregon Államban
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.
Belső medencék és fennsíkok
A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy-medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (pl.: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Pl.: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásrarakódás egyetlen kapavágás nélkül.

Közigazgatási beosztás

Az Egyesült Államok térképe az ötven tagállammal
Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van + az egyik államhoz sem tartozó főváros ("Szövetségi Kerület"). Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:

Lakatlan

Baker-sziget
Guantánamói-öböl Az Egyesült Államok 1903-ban örökös bérleti jogot vásárolt Kubától, azóta az USA által flottatámaszpontként és speciális börtönként használt terület (a terület különleges státuszából adódó jogon-kívüliségét kihasználva a terrorista-gyanús személyek korlátlan idejű fogvatartásra is használható).
Státusz: bérelt terület.
Terület: 111,9 km²
Népesség: a támaszpont személyzete
Hivatalos nyelv: angol
Howland-sziget
Jarvis-sziget
Johnston-atoll
Kingman-zátony
Midway-szigetek: A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó 2 kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz.
Státusz: önkormányzat nélküli terület.
Népesség: a támaszpont személyzete
Hivatalos nyelv: angol
Palmyra-atoll
Navassa-sziget
Wake-sziget: A marshall-szigetektől északra található Csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még 2 kis sziget: Wilkes és Peale.
Státusz: önkormányzat nélküli terület
Terület:7,8 km²
Népesség: a támaszpont személyzete
Hivatalos nyelv: angol

Lakott

Amerikai Szamoa (autonóm) A Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él. Státusz: önkormányzat nélküli terület Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten Terület: 194,8 km Népesség: 62 000 fő (1997) Népsűrűség: 318,3 fő/ km Hivatalos nyelv: szamoa (forrás: A világ országai című könyv)
Amerikai Virgin-szigetek
Északi Mariana-szigetek (társult állam)
Guam A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont. Státusz: önkormányzat nélküli terület Székhely: Agana, 1140 fő Terület: 549 km Népesség: 146 000 fő (1997)
Népsűrűség: 265,9 fő/ km Hivatalos nyelv: angol, chamorro
Puerto Rico (társult állam)